Balti-túra: Riga

Régi nagy vágyunk volt elutazni a Balti-államokba, ami szerencsére májusban meg is valósult. 2019. május 4-től 13-ig elutaztunk Rigába, onnan Tallinnba, majd Vilniusba. 
Indulás előtt hónapokkal már elkezdtem testben és lélekben készülni, különböző hazai és külföldi kritikák olvasásával, képek nézegetésével. Az első mondat ami mindig eszembe jutott: nem tudom mire számítsak. Így inkább nem is számítottam semmire, nem várok el semmit, ha a város meg fog szeretni, akkor úgysem fogok semmi rosszat gondolni.

Rigáról egy kis wikipédia, tömören: Lettország fővárosa, melyet kettészel a Daugava nevű folyó. Lakossága kb. 700.000 fő, területe körül-belül másfél Debrecennyi. Lakossága főkét lett, de nagy számban élnek az országban orosz nemzetiségűek is.

img_5690.JPG

                                                         

Lettországba május 4-én kora reggel érkeztünk, repülővel, Prágából.
Szállás: apartmanház
Időtartam: 2019. 05. 04 – 05. 07.

A csomag felvétele után a reptérről a helyi tömegközlekedéssel közvetlenül érkeztünk a belvárosba, ami kifejezetten jó pont. Budapesthez hasonlóan ott is van a helyi 100E és 200E is. A repteret elhagyva azonnal elkapott minket az északi hangulat – és ezt nem a hideg szél miatt írtuk – rengeteg kis, faházzal teli utcákat kereszteztünk a külvárosi részen. Ahogy haladtunk egyre beljebb, tudtuk, ez a város más lesz, mint amit eddig láttunk: akármerre néztünk, a legtöbb utca, sugárutak és a közterek többsége fákkal volt beültetve és amíg az egyik oldalon egy történelmi városkép fogad, másikon pedig modern irodaházak, valamint az Országos Könyvtár épülete: 

konyvtar.PNG

                                 

Érkezésünkkor a fák sokasága és a faházak mellett megragadta a figyelmünket, hogy minden épületre, oszlopra és buszokra ki van függesztve a lett zászló. Kis utánakérdezés után megtudtuk, hogy május 4. nemzeti ünnep az országban, Lettország 1990-ben ezen a napon lett újra független állam a Szovjetuniótól. Ennek okán számtalan ünnepség és rendezvény volt tartva a belvárosban, és már csak azért is örültünk ennek, mert jobban meg tudtuk ismerni a helyieket.

Miután el tudtuk foglalni a szállást, lepakoltunk, kipakoltunk, elindultunk, egyenesen a belváros felé. Külvárosi részen laktunk Riga északi részében, de a ház előtt állt meg egy trolijárat, ami közvetlenül a központba megy.

Egy 3 napos bérlet 10 euróba kerül, amit trafikban vagy automatában lehet megvenni. A legjobb az, hogy egy mágneskártyát kapunk, amit az első használatakor “lecsippantunk ” a közlekedési eszköz olvasóján, és máris érvényes a bérlet. Lejárta után bármelyik automatában újra lehet tölteni tetszőleges időtartamra. 

A felfedező túrát a helyi Szabadság téren kezdtük, innen haladtunk a keskeny, macskaköves utakon a középkorban épült és fennmaradt központba. 

   

20190504_162453.jpeg

Érdekesség, hogy a városháza 1334-ben épült, azonban a háborúban teljesen elpusztult, majd 1999-ben építették újra. 

20190504_191320.jpeg

Érkezésünkkor épp a függetlenség-napi ünnepség zajlott, egy végtelenül szimpatikus együttes zenélt, le is táboroztunk egy időre. Sajnos nem találtuk Shazamon, azóta sem.

A főbb és népszerűbb látványosságok közé tartoznak az 1600-as évekből fennmaradt házak, Three Brothers néven híresült. ( Spoiler: Tallinnban pedig a Three Sisters található) 

Szintén a főbb látványosságok közé tartozik a Cat House, a legtöbb ajándéktárgyon ez a jelkép található.

Sok kóbormacskával lehet találkozni az utcákon, a lakosság természetesen a segítségükre van:

70582901_1404081819768784_8465302015528927232_n.jpg

Mezaparks

.A központtól és a belvárostól távol esik, de villamossal közvetlenül elérhető hatalmas fenyvesekkel gazdagított városliget, hatalmas sétákat, lehetőséget szabadidősportra, de leginkább kellemes, pihentető kikapcsolódást kínál. A liget körülölel egy nagyobb tavat is, azonban fürdőzni tilos benne. A liget elején meg fel is fedeztük a városi állatkertet, ad-hoc jelleggel be is mentünk. Amilyen kicsi (hozzávetőleg a budapesti állatkert 40-45%a), olyannyira aranyos, főleg, hogy itt találkoztunk a világ legjobb-fej fókáival. 

A park után, utolsó napunkon tettünk még egy sétát a folyóparton. 🙂

A “búcsúséta” után korán kellett lefeküdni, napkeltére már a repülőgépen kellett ülnünk Észtország felé. 

Egyöntetű véleményünk volt, hogy mindenképp hagyott bennünk nyomot a város, és Riga határozottan megérdemel egy hosszú hétvégi, de legalább egy három napos ottlétet. Meg amúgy is maradt küldetésünk, le kell még mérnünk, hogy a Duna vagy a Daugava folyó szélesebb,