
Kis szerencsével manapság igazán olcsón lehet repülni, igazán szép helyekre. Ha egy rövid, hátizsákos kiruccanást tervezünk, akkor az olyan népszerű és látványos városok, mint Milánó és ha szerencsénk van, akár 6-8.000 forintos retúrjeggyel elérhetőek. Így kifejezetten megéri ellátogatni Milánóba, akár csak azért is, hogy kihúzzuk a bakancslistáról.

Milánó nagyon népszerű, igazi világváros, a luxus és a divatvilág egyik központja, a magyar turisták körében is gyakori úti cél. Patinás, grandiózus épületek, fényűzés és luxus – ez minden ami ránk vár, ha ellátogatunk oda. Így aki igazi olasz életérzésre, életigenlésre vágyik, annak ajánljuk Dél-Olaszországot. Vagyis nem, mert most jön a csavar!
Ebben a bejegyzésünkben arra fektetjük a hangsúlyt, hogy bemutassuk, mi rejtőzik a divatházak mögött. A címet pedig egy olasz hip-hop előadó, Mahmood Milano Good Vibes c. dala ihlette.
A városba csütörtök este érkeztünk, de minden nap van hajnali – általában szombat kivételével – és esti WizzAir járat Malpensa repülőtérre, Ryanairrel pedig Bergamo repülőterére lehet érkezni. Malpensa-ról vonattal, Bergamo-ról pedig Shuttlebusszal lehet legegyszerűbben és közvetlenül a belvárosba jutni.
Legnépszerűbb – legfontosabb látnivalók:
Milánói dóm








Galleria Vittorio Emanuele II
Castello Sforzesco és Parco Sempione
Cimitero Monumentale
Ezek mellett ajánlunk egy, a fentiekhez képest merőben más városrészt. A Navigli kerület egy kanális rendszer köré épült közel 800 éve, a csatornák pedig személy- és áruszállítási funkciót láttak el. Napjainkban korzóként szolgál, rengeteg bárral, étteremmel, művészboltokkal. Egy-két kört érdemes megtenni a környéken, valóban csodálatos, főleg a városrész eleje, ami a helyi lakosság jókedvétől lüktet.
A belváros és közvetlen környezete abszolút bejárható sétatávval, sőt, mi is arra buzdítunk mindenkit, hogy a gyalogos közlekedést válassza, ezáltal is megcsodálhatóak az építészeti stílusok vegyessége, a kínai negyedbe is el lehet keveredni, valamint a felhőkarcolós negyedbe.
Ami a legfontosabb: az étel és az ital!
Bejegyzésünk elején ígértük, hogy megmutatjuk, milyen az igazi Milánó, milyen a hangulat és milyenek az emberek a divatházak és a látványosságok mögött. Ezt a legjobban pedig gasztro-élményeink segítségével tudjuk bemutatni. Az itt eltöltött két nap alatt voltunk kedves kis turisták, helyi futballszurkolók, és magunkra haragítottunk egy egész éttermet.
Il panino del laghetto

©tripadvisor.com
A Dóm Tértől nem olyan messze, egy keskeny, eldugott utcában található szendvicsezőt szeretnénk ajánlani. Egy családi vállalkozás, amelyet főleg a helyiek látogatnak, a környező utcák dolgozói, lakói, az előttünk és utánunk érkező vendégeket is olyan nagy szeretettel üdvözölték, mintha születésnapja lenne, és már készítették is a szokásos kávét, panino-t. Minket is igyekeztek hasonló kedvvel fogadni, többször meg is kérdezték, hogy hogy vagyunk, hogy ízlik az ennivaló, kérünk-e még valamit, ha nem, akkor miért nem.
Zibo – Cuochi Itineranti

Egyszóval: Kedvencünk.
Milánóban kétszer jártunk ebben az évben, február 1 és 3-, valamint október 3 és 6. között. Erre az étteremre februárban bukkantunk egészen véletlenül, havas esőben, éhségtől való végelkeseredésben étterem után keresve. Egyszer csak egy bizonyos ponton szertefoszlott a sűrű felhőréteg és a vakító holdfény pedig erre a helyre világított. Nagyjából így tudnánk leírni, mennyire örültünk, hogy abban a pillanatban rátaláltunk. Érkezéskor a felszolgálók közölték velünk, hogy az összes asztal foglalt, de ha fél órán belül megvacsorázunk, akkor tudnak fogadni minket.
A ZIBO nevű hely eredetileg food truck-ként volt ismert, majd a növekvő népszerűség és kereslet hatására egy hamisíthatatlan fine-dining étteremmé fejlődött. Legfőbb specialitás a ravioli, amelyet olasz tészták szószaival töltenek, így születik meg a Ravioli Carbonara, vagy a Ravioli Amatriciana. Egy adag étel kb. 150 gramm, tehát előétellel együtt fogsz csak jól lakni, de minden egyes morzsán és szeleten látszik, mindent helyben készítenek, szívvel-lélekkel.
Így aztán októberben biztosra mentünk és foglaltunk. Szombat délutánra sikerült foglalni, előtte lévő szerdán.
Aztán sajnos sikerült életünk hibáját elkövetni. Foghatnánk a kajakómára, de igazából nincs semmi mentség. Az ebéd végeztével kértünk 2 kávét, az egyikbe kértünk egy kis tejet. A latte szó elhangzása után lehetett látni szegény felszolgáló srácon, hogy gondolkodik, hogy zokogjon, ránk borítsa az asztalt, vagy kiabáljon, de csak kicsit vont kérdőre: only espresso! Fizetéskor és távozáskor ugyan dacosan, mondták, hogy várnak vissza, meg mi is bocsánatot kértünk és koccintottunk is egyet a megbocsátásra, de kell egy kis idő míg begyógyulnak a sebek. Úgyis visszamegyünk még.
Desszert
Ha már jártál Olaszországban, biztosak vagyunk benne, hogy szeretteid az elsők között kérdezték meg a következőt: Na és ettél igazi olasz fagyit?
Hogy milyen is az igazi olasz fagyi, arra még nem tudunk pontos választ adni, annyi biztos, hogy isteni és jó nagy adagokat adnak szinte mindenhol. Most egy fagyizót ajánlanánk:
Gelateria La Romana
Az 1947-ben alapított fagyizó legfőbb célkitűzése a hagyomány ötvözése az innovatív megoldásokkal. Az ízvilág olyan, amilyennek lennie kell, ha pisztáciás fagyit eszünk, olyan, mintha egy rendes magra harapnánk rá.
Rajongótáborba fogadva
Az utolsó estén a lakóhelyünkhöz közel kerestünk egy bisztrót/bárt/sörözőt, a Milánóban töltött napok lezárására. Egy sörözőbe ültünk be végül, ahol kezdetben pár vendég tartózkodott, majd perceken belül megtelt az egész, mert aznap este játszott a Genova és az AC Milan. Fiataltól az idősebb korosztályig – és velünk együtt – egy emberként szurkolt és nézte végig a meccset.
Érdekes volt látni, hogy este 11 környékén is a lakóparki játszóterek tele voltak gyerekekkel, körülöttük meg a szüleikkel. Tetszik ez a fajta önfeledtség, ez a fajta életigenlés.
Végképp nagyon tetszett, hogy a legtöbb köztéren utcazenészek játszottak, körülöttük számtalan helyi lakos és látogató élvezte a szabadban létet.
A város nagyon zöld, itt található a híres vertikális erdő, valamint ahol lehet, az erkélyek, ablakok tömve vannak zölddel.
Fentebb említettük, hogy a belváros és közvetlen környezte abszolút bejárható sétálva is. Erről csatolunk egy apró bizonyítékot 🙂
